Az ünnepek jelentősége

Az ünnep olyan különleges időszak (vallásetnológiai szemszögből nézve „szent idő”), mikor a közösség a megszokottól eltérő módon viselkedik, ünnepi szokásokat hajt végre, más előírásokat és tilalmakat tart be, mint hétköznapokon. A megszokott életritmus ilyenkor megváltozik, a napi munka helyet ad az ünnepi cselekményeknek, melyek gyakran serkentő hatásúak (tánc, ének, versenyek, futás stb.), ill. a közösséget érintő múlt események, szóbeli vagy imitatív felidézésével a közösség összetartozásának tudatát fokozzák. (x) Continue reading

Nyári napforduló

A nyári napfordulóra a sötétség teljesen összehúzza magát, az éjszakák egészen rövidek lesznek a hosszúra nyúló nappalokkal szemben, s még ekkor, június 21- én, amikor a Nap épp belép a Rákjegyébe és a legmagasabbra emelkedő Nap pontban délben az égbolt közepén látható, egy szertartással mi is megérinthetjük, megszilárdíthatjuk, teljessé tehetjük önmagunkban legfényesebb, legvilágosabb, legtisztább állapotunkat. Continue reading

Pünkösd

Húsvét után, a tavaszi évnegyedkezdetet követően egészen a nyári napfordulóig a sokasodó mezei munka mellett megritkulnak az ünnepek. Egyetlen jelentős szertartásos tavaszünnep van még, amelynek a jelentőségét és az ünnepi szokások jelentését is az adja, hogy a Nap eléri azt a pontot, ahol a Tejút itteni vége találkozik az állatövvel. Mára az ünnep egyes eseményeit különböző időpontokban tartják, sőt májusfát május első napján és pünkösdkor is állítanak, de királyt csakis pünkösdkor választottak, miként csupán május elseje volt a lélekjárás jeles időpontja ekkortájt. Continue reading

Húsvét

A december végi örömünnepet, januári dínom-dánomot, februári farsangot követően neki lehet látni a benső tisztulásnak, kinek-kinek lelkiereje, eltökéltsége szerint, hiszen a természet törvényeiben megnyilvánuló világrend úgy kívánja, hogy az égalattiak a tavaszi napfordulókor tisztultan fogadják a fényt, helyet teremtsenek magukban a világosságnak. Az ősszel felhalmozott élelem maradékát felélő farsangot tehát böjt követi. A böjt a kinti eseményekkel párhuzamosan, amikor tél és nyár, éjjel és nappal, sötétség és világosság, árnyék és fény, halál és élet között épp eldőlni készül a küzdelem, nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem tisztulását is eredményezi. Continue reading

A Mikulás

Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspökről, akiről a hagyomány olyan tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, bensőséges tiszteletben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek között. Olyan életrajz, amely a történettudományt is kielégítő pontossággal mondaná el Szent Miklós püspök életét, nincs birtokunkban, s a későbbi források adatai sem megbízhatóak, ezért alakját annak a történetnek alapján vázoljuk föl, mely először a 13. századi Legenda Aureában (13. század végi legendagyűjtemény) tűnt fel. Continue reading

Az advent szimbólumrendszere

Hogy egy vallás vagy egyházi szokás mennyire bele tud ivódni az ember életébe, még akkor is, ha nem templomba járó, sőt, még akkor is, ha magát nem tekinti hívőnek, azt nagyon jól mutatja az advent és a karácsony időszaka. Igaz, ehhez kellett egy kapitalista elkorcsosulás, épp mint húsvét idején, amikor bár a böjtöt senki nem tartotta, a sonkáért – kis túlzással – ölre mennének.  Continue reading

Új év, új kezdet

A karácsonyi szimbólumok után végignéztem a szilveszteri / újévi jelképeket is, mely sor ismét tele van furcsaságokkal. Például mióta emlegetjük a “szilveszteri katicát”? Vagy az “újévi gombát”? Eredetükről sincs semmi információ, honnan jönnek ezek? De az egész újévi szimbólumrendszer gyakorlatilag a gazdagságról, meggazdagodásról szól, mit együnk és mit igyunk, hogy pénzünk legyen. Ahelyett, hogy a jószerencsére bíznánk a dolgot, szerintem hatékonyabb, ha saját kezünkbe vesszük a dolgokat. Aki most egy “Hogyan legyek én is milliomos?” c. eszmefuttatásra számít, lapozzon, viszlát, itt ilyet nem talál. Continue reading

Karácsonyi szimbólumok

Bár karácsony után járunk már éppen, csak most volt időm tüzetesebben utána járni a karácsonyi jelképeknek. Szeretném tudatosítani magamban, mit miért teszek, miért is gyújtom a gyertyát, miért festem aranyra a diót, miért állítok fenyőfát egy szoba közepén és aggatok rá mindenféle díszt. Continue reading