Aszpartam, az édes méreg

Bár mindenhol csak az aszpartámot dicsérő fizetett szövegekkel találkozni, ha keres az ember, néha talál. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján “Kísérleti eredmények az aszpartamról” címmel a következőre bukkantam:

“A bolognai Ramazzini Intézet patkányokon végzett kísérleteket az aszpartám édesítőszer káros hatásait kutatva. A kísérleteket 8 hetes patkányokon végezték, (100 – 150/nem/csoport) a takarmányba kevert aszpartámmal 100,000; 50,000; 10,000; 2,000; 400; 80 vagy 0 ppm (mg/kg) koncentrációban, az állatok természetes haláláig. Az eddigi eredmények kimutatták a patkányok szervezetében az édesítőszer rákkeltő hatását.

A gyártók szerint viszont a fogyasztása biztonságos és bíznak benne, hogy ezt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felülvizsgálata is megerősíti. A jelen tudományos eredmények alapján az EFSA nem javasolja táplálkozási szokásaik megváltoztatását azon fogyasztók számára, akik aszpartám tartalmú ételek mellett döntöttek.”

A Ramazzini intézetben végzett vizsgálat részletesebb és megdöbbentő eredményéből  Mezei Elmira készített később egy kivonatos fordítást. Ebből egyértelműen kiderül, hogy “az aszpartám egy multipotenciális rákkeltő anyag, már napi 20 mg/testsúlykg esetében is” ami mindössze a fele a jelenleg elfogadott napi határértéknek! A cikket mindenkinek ajánlom elolvasásra!

A fenti kutatási eredmények ellenére az EFSA végül a gyártók várakozásának megfelelően cáfolta az aszpartámra vonatkozó “vádakat” és azt a hivatalos közleményt adta ki 2002 December 10-én, hogy a 40 mg/testsúlykg megengedhető maximális napi bevitel nem okozhat problémát. (SCF/CS/ADD/EDUL/222 Final)

Hát nem aranyos? Ott kezdődik, hogy a MEBiH bár leközli a Ramazzini Intézet kísérleti eredményeit, de rögtön szükségesnek tartja azt is hozzátenni, hogy “a gyártók szerint viszont…”“A gyártók pedig bíznak benne“, hogy majd az EFSA nekik ad igazat, és lőn! Az EFSA-nál a bizonyítottan rákkeltő anyagra simán rámondják, hogy fogyasztható. Ezeknek az egetverő ellentmondásoknak és az átható korrupcióbűznek a tudatában érdemes tovább olvasni az írásomat.

Előzmények – Bevezető

1985-től kezdődően két évet töltöttem az USA-ban. Már ott is feltűnt a Nutrasweet reklámok eszméletlen tömege, ami ismerve a túlméretes amerikai cégek tevékenységi elveit, eleve gyanús volt. A tájékozottabbak által szintetikusnak ismert anyagot (később kiderült, hogy a dolog jóval érdekesebb) úgy reklámozták, mint valami természetes és egészséges bio élelmiszert. Meg is jegyeztem, hogy fantasztikusan tehetséges névválasztás történt, bármi is van a termék mögött. Nutrasweet. Három dolgot sugall melyek közül egyik sem igaz, vagy nem úgy.

1, Természetes (valójában génszelektált és génmódosított E-kóli baktériumok ürüléke
“a termék”)
2, Semleges (a bomlástermékei vagy alapból károsak, rákkeltőek, vagy zavarják a
szervezet természetes működését)
3, Tápanyag (semelyik alkotórésze nem minősül tápanyagnak)

A részletekről lejjebb.

A termékkel kapcsolatos gyanúim hamar be is igazolódtak. Pont akkoriban vált ismertté több botrány is a Nutrasweettel kapcsolatosan. Az egyik például arról szólt, hogy tömegesen lettek rosszul az emberek, amikor forró italba (kávé, tea, kakaó, stb) tettek bele aszpartámot. Érdekes módon az egyébként hírhedten szigorú amerikai termékfelelősségi törvény nem védte meg az embereket. Az akkori Searle-t – az aszpartám kizárólagos gyártóját – nagyon magasról védték. A dolog lényegében egy bocsánatkéréssel el lett intézve, a reklámhadjárat pedig töretlenül folytatódott ugyanazokkal a szlogenekkel, mintha misem történt volna.

Mindeközben a már a századforduló óta a piacon lévő és mellékhatások nélküli Sacharint (Sandoz 1899) igyekeztek minden fórumon lejáratni. Elhíresztelték, hogy a szacharin rákkeltő anyag, és ezt olyan kutatási bizonyítékokkal támasztották alá, amelyekről utólag kiderült, hogy kizárólag patkányokon végzett kísérleteken alapszik (a patkányok vizeletében található anyag lépett reakcióba a szacharinnal, embernél ez nem fordulhat elő), másrészt pedig súlyosan túladagolták a szacharint szegény állatoknál. Hiába derült ez ki utólag, a tömegsajtó elhallgatta a hírt, mivel az egyik legjobban fizető hirdetőjük a Searle volt. A piac ekkorra már tele volt aszpartámot tartalmazó light-os üdítőkkel, és más termékekkel. A Nutrasweet kampány-úthenger megállíthatatlanul tört előre, a szacharinnak pedig senki sem kelt többé a védelmére. Bár a szacharinról, úgy mint az aszpartámról és a szuklarózról is kiderült, hogy a bélflóra megváltoztatása révén jobban megemelik a vércukor szintet mintha cukrot ennénk, (részletek a szacharinnál) a szacharinról azóta sem sikerült senkinek bebizonyítania, hogy rákkeltő lenne, pedig nagyon igyekeztek. Végül mindössze annyi történt, hogy 2000-ben, azaz 27(!) év után az FDA nagy csöndben levette a karcinogének listájáról. Az aszpartámról ezzel szemben minden napvilágra került korai kutatási anyag bizonyítja, hogy rákkeltő is többek között.

Az aszpartám összes jogát időközben felvásárolta a világ leggonoszabb cégei között számon tartott Monsanto, amely cég aztán az egész világon elterjesztette  aszpartámot, miközben  az emberek becsapása, tények elhallgatása folyik a témában mind a mai napig! Ahol pedig az aszpartámos ügyek mégis előkerülnek, ott szinte azonnal megjelennek a szakértőnek nevezett, a Monsanto által korrumpált egyének és elhiteltelenítik a forrást. Ezt persze sosem szakmai alapon teszik, hanem a politikában  és a reklámozásban már régóta alkalmazott pszichológiai manipulációs trükkökkel győzik meg “a nagyérdeműt”. Feltűnő továbbá, hogy ebben a mainstream média milyen készségesen  segít nekik. A diéta-ipar persze egy dollármilliárdos üzlet, jut hát bőven pénz a “szakértők” megvásárlására, és a PR-úthenger működtetésére is.

Az aszpartám története

A Searle nevű gyógyszercég kutatója véletlenül a kezére öntött egy fekély elleni  kísérletekre használt anyagot, majd később magáról megfeledkezve megnyalta az ujját. Történt mindez 1965-ben. A Searle-nél érthető volt az izgalom, hiszen ez a szer úgy  kétszázszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, a fogyókúrázók egyre népesebb tábora pedig minden ilyenre vevő.

A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal (FDA) nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, (daganatok képződését serkentette a májban, a herékben és a pajzsmirigyben) és az idegeket is károsítja. Az eredeti vizsgálati dokumentumok később “valahogy” eltűntek, az újabb kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos utalás  szerepelt. Hosszas huzavona után aztán 1974-ben nagy korlátozások mellett az FDA illetékesei korlátozottan forgalomba engedték az aszpartámot, de továbbra is kételyek fogalmazódtak meg, és a kutatási eredmények kozmetikázgatása is tovább folytatódott. Végül egy szinte kibogozhatatlan, kétes politikai és korrupciós történet következett, melynek a végén 1980-ban a frissen megválasztott Reagan elnök (beiktatása másnapján!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és a Searle által megvásárolt Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a “túl szigorú” megkötéseket, és engedélyezte az aszpartám használatát a száraz élelmiszerekben. Így került végül 1980-ban a szer NutraSweet néven a piacra, és ezzel lényegében szabad utat kapott a gyártó. 1982-re a NutraSweetnek már engedélye volt az aszpartám üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartám ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartám nagy mennyiségű, szabad forgalomba hozataláról. Akkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és az orvosok széttárták a karjukat: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartám-fogyasztás mellékhatása akár azonnal is észlelhető lehet, (lásd. pl. a fenilketonuria nevű betegség esetében lejjebb) de ha az idegrendszert támadja, akkor fokozatosan jelentkezik, számos tünetet produkálva.)

1986-ban aztán a Searle a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított vesztes perek miatt 28 millió dolláros veszteséget könyvelt el, és csőd közeli helyzetbe került. Ekkor jelent meg a színen a  Monsanto, és felvásárolta a céget, elsősorban a NutraSweet biznisz miatt. Innentől kezd érdekessé válni a dolog. A Monsanto ugyanis azonos azzal a céggel, mely mostanság a génpiszkált növényeket erőszakolja a világra elmaradt hatástanulmányok, manipulált kutatási jegyzőkönyvek, és sorozatos vesztegetési botrányok közepette. A Monsanto a világot legjobban mérgező cégek közé tartozik. 1995-ben az 5. helyen végzett az USA-ban ebben a tekintetben. Csak ebben az évben több mint 20.000 tonna toxikus anyaggal szennyezte a levegőt, a vizeket és a földet. Tevékenységéhez számos tömeges haláleset, és visszafordíthatatlan egészségkárosodás fűződik. A Monsanto beruházásai szinte kivétel nélkül mind környezetszennyezőek, sőt egyes esetekben katasztrófákkal fenyegetik az emberiséget. Egyik emlékezetes esete kísértetiesen emlékeztet az Erin Brockovich c. filmben történtekre. És ez csak a jéghegy csúcsa. El lehet képzelni, hogy mennyi környezetszennyezést sikerült a cégnek eltitkolnia vagy/és eltitkoltatnia jó pénzért. Az amerikai polgárok már tudják, hogy ahová a Monsanto beteszi a lábát onnan menekülni kell. A cég azóta is a világ legkörnyezetszennyezőbb cégek élbolyához tartozik, és az emberi jogokat a világon legjobban megsértő vállalatok között szerepel minden évben.
(A témáról lásd még a génmanipulált élelmiszerről szóló írásomat.)

Ha valaki jobban a Monsanto tevékenységére magyarul, annak ezt a két cikket ajánlom:
http://zpok.hu/cikk.shtml?x=30510
http://epa.oszk.hu/00000/00005/00015/korny5.html

Az aszpartám egészségkárosító hatásáról

Ha tényleg csak mellékhatások nélküli, sőt a szervezet számára hasznos aminosavakból állna az aszpartám, ahogy azt állítják, akkor miért korlátoznák a napi fogyasztható mennyiséget? Mert hogy azt teszik. Ez azonban láthatóan csak az engedélyező hatóságok lelkiismeretének megnyugtatását, és a felelősségük elhárítását szolgálja, arra ugyanis már nincsen törvény, hogy az aszpartámmal édesített termékekre kötelező legyen ráírni, hogy pontosan mennyi aszpartámot tartalmaznak!

Az aszpartám mérgező és betegségeket előidéző hatását már számos kutatás igazolta, és a tapasztalatok is egyértelműen kimutatták. A hagyományosan használt szacharin emésztetlen formában áthaladnak az emberi szervezeten és kiürül. (Csakúgy mint a ciklamát, melyet az USA-ban azért tiltottak be, mert amíg a szervezetben van,  károsíthatja a herét – még magzatok esetében is – és a spermiumokat, de most maradjunk az aszpartámnál. Csak azért említettem meg, mert hazánkban a ciklamát is engedélyezett szer.) Az aszpartám ezzel szemben nem pusztán átmegy a szervezeten, hanem lebomlik  és a fogyasztása számtalan alattomos mellékhatással járhat. És minél hosszabb ideig él vele valaki, csak annál rosszabb.

A magyar webhelyek mindenhol azt írják, (másolják egymásról) hogy az “aszpartám két, szintetikus (ez nem egészen igaz) úton előállított aminosavból áll”. Ez az ami a gyártó honlapján is megtalálható, miszerint, hogy aszparginsavból és fenilalaninból áll. Igen ám, de elég, ha ugyanott rákeres az ember és kiderül, hogy a szervezetbe jutva, a termék lebomlik alkotórészeire, azaz aszparginsav, fenilalanin és metanol lesz belőle. Ebből rögtön kiderül, hogy a gyártó honlapján található szöveg csak annyiban igaz, hogy az aszpartám valóban 2 aminosavat tartalmaz. Nem többet, csak kettőt. A harmadik alkotórész ugyanis melyet majdnem mindig elfelejtenek megemlíteni, tényleg nem egy aminosav hanem a metanol. Más forrásokból is megtudhatjuk, hogy az elfogyasztott aszpartám tömegének mintegy 10%-a metanolra bomlik. Így jutunk el, az aszpartám alkotóinak százalékos megoszlására, mely 40% aszparginsav, 50% fenilalanin, és 10% metanol.

Az oldott állapotban lévő aszpartám bomlása már 30 Celsius fokon megindul. Ez azt jelenti, hogy ha az italt nem hűtik, a bomlás már a palackban megkezdődik, majd azonnal az elfogyasztása után folytatódik. Nem véletlen, tehát, hogy az aszpartámot (mint ahogy azt a cikk elején említett amerikai történet is példázza) nem szabad meleg italokban használni.

Az aszpartám alkotóiról azt állítják, hogy a szervezet felhasználja őket. A propagandával ellentétben azonban itt nem valami vitaminról, vagy hasznos anyagról beszélünk. Az aszpartámban lévő aminosavak hiányában nem alakul ki hiánybetegség, itt tehát csupán arról van szó, hogy a szervezet valamilyen módon megszabadul ezektől, viszont a felesleg problémát jelent a szervezetben! A metanol (faszesz, metilalkohol) esetében pedig nyilvánvalóan csakis ártalmatlanításról beszélhetünk. Ezen túl a savas közeg pl. az üdítőkben és a gyomorban egy olyan folyamatot indít el, melynek során a metanolon felül még egy káros anyag, diketopiperazin (DKP) keletkezik. De lássuk csak sorban.

A metanol és bomlástermékei

A metanol igen erős méreg, mely elsősorban az ideg- de a keringési rendszert is károsítja. Már igen kis mennyiség elfogyasztása is halált okozhat. Pontosabban nem is a metanol maga, hanem a szervezetben keletkező bomlástermékei, a formaldehid és a hangyasav a veszélyesek.

A metanolra különbözőképpen reagálnak az emberek, a mérgezési és halálos adagok nagy mértékben különbözhetnek. Egyéni érzékenységtől függően akár 1-2 ml metanol bevitele is vakságot okozhat, de 3-15 ml elfogyasztása már súlyos mérgezést jelent. A halálos mennyiség 30 és 240 ml között van, ha nem kezelik időben. A veszélytelennek ítélt napi metanol mennyisége felnőtt ember esetében 7,8 mg (azaz mindössze 0,0078 ml, ha egységnyinek veszük a fajsúlyát). Ehhez képest 1 liter aszpartámmal édesített üdítő 50-60 mg metanolnak megfelelő aszpartámot tartalmaz. Nem ritka azonban, hogy valaki 200-300 mg metanolt vesz magához az elfogyasztott élelmiszerekben lévő aszpartámmal. Ez pedig bizony a hivatalosan megengedett érték majdnem negyvenszerese! Ez a mennyiség még messze van attól, hogy felismerhető mérgezést okozzon, de ahhoz már éppen elegendő, hogy folyamatos fogyasztás esetén a legkülönfélébb, másra is fogható tüneteket produkáljon a szervezet.

A természetben metanol nem keletkezik önmagában, csak etanollal együtt. Testünk ehhez alkalmazkodott. Amikor valaki alkoholos italt fogyaszt, annak metanoltartalma könnyen eltávozik a szervezetből az etilalkohol jelenlétében. (Ez egy régóta ismert, érdekes jelenség. A toxikológusok is etanollal kezelik a metanol-mérgezéses eseteket, persze ott intravénásan kapja a beteg az etanolt. Gyakorlatilag ellenméregként használják az etanolt a metanol ellen, bár egész más a dolog hatásmechanizmusa.) Ezzel szemben, ha olyan itallal, vagy táplálékkal vesszük magunkhoz az aszpartámot, melyben nincsen etanol, a metanol nem ürül ki a szervezetből, ehelyett formaldehiddé, majd hangyasavvá alakul át, a legkülönbözőbb károkat okozva. Aszpartám fogyasztása esetén is ez történik.

A formaldehid (formalin) köztudottan mérgező, erősen rákkeltő, halott szövetek tartósítására használt anyag. Nem véletlen tehát, hogy az aszpartám egyik korai vizsgálatakor májrákot okozott a tesztállatoknál. Akiknél a májfunkció nem tökéletes, és nagyobb mennyiségű aszpartámot fogyasztanak, azok ki vannak téve a máj károsodásának is. A táplálkozással folyamatosan bevitt aszpartámból keletkező metanol bomlásterméke, a formaldehid végül hangyasavvá alakul át. A hangyasav jelenléte pedig a Sclerosis Multiplex hatását imitálja, holott a “beteg” a gyengébb májfunkciót leszámítva valójában egészséges, a tünetek mindössze a folyamatos mérgezés miatt jelentkeznek.

Az aszparginsav

Az aszparginsav ingerület-átvivő anyagként van jelen az agyban. A szervezetbe jutott fölösleges mennyiség viszont ideg- és agykárosodást okoz. Ez főleg gyermekek esetében jelentkezik, de vannak kutatások, mely szerint az Alzheimer-kór tömeges megjelenésének is egyik oka lehet az aszpartám fogyasztás.

A feninalanin

A fenilalanin az anyagcsere folyamatokat zavarja meg még egészséges emberek esetében is. A termékeken egyébként fel is tüntetik, hogy a fenilalanin tartalmuk hasmenést okozhat. Létezik azonban egy fenilketonuria (PKU) nevű, már régebben ismert betegség, mely az aszpartám fogyasztás kapcsán került jobban előtérbe. Már öt olyan ismert és bizonyított esetről is tudunk, amikor az aszpartám fogyasztás okozta valakinek a halálát, mert a normális életvitel mellett sosem jöttek volna rá, hogy milyen “betegségben” szenvednek. A betegség szót azért tettem idézőjelbe, mert teljes nonszensznek tartom, hogy olyan gyerekekre és felnőttekre sütik rá, hogy betegek, akik belehalnak, vagy akinek a szervezete károsodik egy a természetben nem található vegyianyagtól, csak hogy a felelősség kérdését a fogyasztóra hárítsák. Az aszpartámot fogyasztó gyermekeknél kialakuló értelmi fogyatékosság is a PKU számlájára írható. Van itt azonban még más is, ami úgyszólván mindenkit érint: a feninalanin csökkenti a szerotonin szintet!

A szerotonin az egész emberi idegrendszerben megtalálható neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag). Ennek a szintje nagyon sok mindenért felelős. Az alacsony szerotonin szint többek között pl. különös módon éhségérzetet okoz, gátolja a mély és nyugodt alvást,  és a fájdalomérzetet is befolyásolja. A migrénben vagy depresszióban szenvedőkre is jellemző az alacsony szerotonin szint.

Az éhségérzettel kapcsolatos összefüggés azért érdekes, mert az aszpartámot a fogyasztók jelentős része súlyproblémákra való hivatkozással vásárolja. Az alacsony szerotonin szint viszont arra készteti őket, hogy ösztönösen szénhidrátokat fogyasszanak nagyobb mennyiségben. Így aztán paradox módon a pusztán fogyni vágyásból aszpartámos termékeket fogyasztók körében fokozódik az elhízás. Jó kis csapda! Nem véletlen, hogy az aszpartám egyik leggyakoribb mellékhatása a fokozatos súlygyarapodás.

A diketopiperazin

Az aszpartilfenilalanin diketopiperazin (DKP) az asztartám egyik bomlástermékeként jelenik meg az élelmiszerekben idővel. A kutatók rájöttek, hogy 6 hónappal azután, hogy a szénsavas italokba aszpartámot kevertek, az anyag 25%-a átalakult DKP-vá. A tudósok kifejezték aggodalmukat, hogy a DKP a gyomorban nitrozációs folyamaton esik át, melynek következménye egy olyan anyag, ami agytumort okozhat. Más tudósok úgy fogalmaznak, hogy csak elenyésző mennyiségű nitrozált anyag keletkezik. Az igazság ezzel szemben az, hogy az ég világon semmit sem tudunk ennek az anyagnak az emberre gyakorolt hatásáról, de nyilvánvaló oka lehet a vizsgálatok esetén megállapított tumorképződéseknek.

Az aszpartám előállítása

Sokáig az volt a köztudatban és a legtöbb leírás is azt tartalmazza, hogy az aszpartám szintetikus termék. Ez megdőlt, amikor G8-ak kezdeményezésére vizsgálat indult a GM élelmiszerek témakörében. Ennek kapcsán derült ki ugyanis, hogy az aszpartám fenilalanin nevű alkotórésze valójában az E-kóli baktérium egy szelektált törzsének exkrétuma. Úgy is mondhatnánk, hogy baciszar. Ezt kombinálják aztán mesterségesen aszparginsavval és metanollal, hogy aszpartám legyen belőle. S ha mindez nem volna elég, az USA-ban forgalmazott aszpartám fenilalaninja már ugyanezen baktérium egy génmódosított változatának az exkrétuma. GM-baciszar. 😦

És minderre azért csak a vizsgálat kapcsán derült fény, mert a végtermék maga nem tartalmaz génmódosított elemeket, vagyis a GM-baktérium DNS-ét. Az európai forgalomban lévő aszpartám továbbra is a természetes E-kóli szelektált fajtájának ürüléke, de ettől nem leszünk sokkal boldogabbak.

Az aszpartám mellékhatásai

Ha a bizonyított karcinogén hatáson túl jelenleg 92 ismert mellékhatást tulajdonítanak az aszpartám fogyasztásának. Ezek közül a legismertebbek:

Látászavarok, szemfájdalom, fülzúgás, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás (Ez utóbbira 2014 óta tudjuk a választ. Lásd Suez J. és munkatársainak kutatási eredményét. Linkek és leírás lejjebb, a szacharinnál.) fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak (ödéma), visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak.

Ha az előbb felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal állj le a diétás termékek fogyasztásával!
Ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartám-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.

Aszpartámmal édesített termékek

Immáron több mint 2 évtizede mérgezik a világot az aszpartámmal. Aki cukormentesen szeretne (vagy kénytelen) táplálkozni, és nem figyel oda, folyton csak aszpartámba botlik. A közismert Canderel-en kívül, ami tiszta aszpartám, jelenleg is ezt a szert tartalmazza az összes light-os (cukormentes) termék, az Orbit rágótól a Coca Cola Light-ig, valamint minden szirupos kiszerelésű gyógyszer, így természetesen az összes ilyen gyermekgyógyszer is. Ezt alkalmazzák a pezsgőtablettákban (pl.:Plusssz), lekvárokban, és az összes rágni való ízesített gyerekvitaminban is. Sőt! Vásárláskor igencsak résen kell lenni, mert egyre nagyobb tömegben kerülnek forgalomba olyan első látásra hagyományosnak tűnő termékek, amelyeket a gyártók aszpartámmal édesítenek, mert hogy cukorral édesíteni sokkal drágább! Elsőre nem is veszi észre az ember, a doboz, üveg, stb. címkéjén ugyanis nem szerepel, hogy light, diétás, vagy hasonló, csak akkor látja az ember, hogy mit tartalmaz a termék ha elolvassa az apró betűs részeket. A vásárlók többsége azonban nem vásárol ennyire tudatosan, többségük csak az olcsósága miatt vesz meg egy terméket, ezzel aztán automatikusan aszpartám-fogyasztóvá téve magukat és a családjukat.

Egy ismert magyar gyártó gyümölcsital termékcsaládjának egyik tagjával volt ilyen tapasztalatom. Első látásra teljesen normális őszibarack italnak tűnt. Semmi “light” vagy hasonló felirat, ami bármilyen édesítőszerre utalna. Már csak otthon tűnt fel, hogy a gyümölcsital dobozának oldalán(!) apró betűkkel a “csökkentett energiatartalmú” felirat díszeleg, és hogy nem csak egy, hanem rögtön két fajta mesterséges édesítőszert is tartalmaz! Az aszpartám mellett aceszulfám-K – t is, amely egy hasonló módon megkérdőjelezhető termék. A gyártó Hoechst AG soha nyilvánosságra nem hozott vizsgálati eredménye szerint ártalmatlan, de ezt is hogy hihetnénk el objektív felülvizsgálat híján?

Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved tudtán kívül az aszpartám káros mellékhatásaitól, és persze fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket. Mindazonáltal a  NutraSweettel kapcsolatos esetek feltűnően nagy száma mindenképpen jelzi, hogy nem pusztán a ritka és folyton emlegetett feniketonuria a felelős a problémákért. Az FDA-hez (Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, USA) mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweettel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére a hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a vásárlói közönséget, akik egyértelműnek gondolják azt, hogy ha egy termék engedélyezett, és agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet, és nem fordítanak figyelmet az egészséges alternatívák megismerésére sem. (x)

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s