Az advent szimbólumrendszere

Hogy egy vallás vagy egyházi szokás mennyire bele tud ivódni az ember életébe, még akkor is, ha nem templomba járó, sőt, még akkor is, ha magát nem tekinti hívőnek, azt nagyon jól mutatja az advent és a karácsony időszaka. Igaz, ehhez kellett egy kapitalista elkorcsosulás, épp mint húsvét idején, amikor bár a böjtöt senki nem tartotta, a sonkáért – kis túlzással – ölre mennének. Bennem mindig volt egyfajta dilemma az egyházi ünnepekkel kapcsolatban, éppen a fentiek miatt, és most, hogy már egy utódot is nevelgetünk, talán eljött az idő, hogy végre teljes egészében bontakoztassuk ki az ünnepet, és ne hagyjunk hatalmas kérdőjeleket Bencében, hogy ugyan mit keres egy fa a szoba közepén. Ehhez persze eléggé tisztában kell lenni, mivel is van dolgunk, ezért néztem utána az advent ügyes-bajos dolgainak. Tessék.

Az ember életében meghatározó szerepe van a ciklusoknak. A napok, az évek, az életek folyamán egyre rójuk köreinket, de nem mindegy, hogy mekkora hátizsákkal. „Ne menjen le a nap a te haragoddal!” – írja a Biblia arra utalva, hogy minden napnak megvan a maga terhe, ha nem tesszük le az előző napit, a sok teher alatt összeroppanunk. Fontos lenne minden este elalvás előtt fordított időrendben visszanézni napunkat a lefekvés előtti percektől az ébredés pillanatáig. Ugyanez a helyzet az évek során cipelt terhekkel is. Itt is van egy a napi ciklust lezáró álomnak megfelelő időszak, a karácsonyi ünnepkör, erre utal december régi magyar neve: Álom hava. A Karácsony környéki szent napok Adventtel kezdődnek, és Vízkereszttel zárulnak. Advent jelentése és lényege a várakozás. Várakozás arra, hogy az év során megfáradt, beszennyeződött fény újra születhessen a természetben – és bennünk. Várakozás a Szenteste bekövetkező misztikus pillanatra, amikor megáll az idő, megáll a mozgás, és végre leteheted a hátizsákod. Amikor a titokzatos éjben, a halálos csendben csak ketten vagytok: Te és Teremtőd.

Az Adventen belül is kiemelt szerepe van a Luca napjától (december 13) a Karácsonyt megelőző Szentestéig (december 24) húzódó 12 napnak, és a Karácsonyt követő Istvántól (december 26) Vízkeresztig (január 6) terjedő 12 napnak. A két tizenkettes rendszer 0 pontját december 25. jelöli, Karácsonykor megáll az idő, nullázódik az éves ciklus. A Karácsonyt megelőző 12 napot néphagyományunk „gonoszjáró napok”-nak nevezi, nem véletlenül. Ekkor térnek vissza az elmúlt év 12 hónapjában teremtett jó és rossz gyümölcseink. Ha odafigyelünk a napi eseményekre, Luca napján visszaköszönnek a decemberi, …, Szenteste napján a januári teremtményeink. Fordított időrendben úgy mint elalvás előtt. Ismerve (vagy csak érezve?) a Teremtés működését, eleink ezt az időszakot használták fel a megbékélésre, a kibékülésre. Felkeresték egymást a haragosok, bocsánatot kértek és megbocsájtást adtak egymásnak. Nem vitték át haragjukat a következő évre, nem szennyezték be az újjászülető fényt, letették csorbaságukat, begyógyították, ami összetört.

Fontos volt a Karácsonyt követő 12 nap is: ekkor teremtették meg az elkövetkező 12 hónapot, az Újesztendőt. Ez volt a regölés időszaka, Regősök járták a házakat, és bizony az „Adjon az Úristen ennek a gazdának…” regősrigmust követő kérések nem maradtak válasz nélkül, mert ezekben a napokban megnyílnak az egek. Az első évtől fogva regölünk, mióta építjük Magfalvát, mégis minden évben megdöbbenek a sorra beteljesülő kéréseken. „Kérj és megadatik!” – csak valamiért elfelejtettünk kérni… Itt az ideje, hogy újrakezdjük. Ha december 26-án, 27-én … arra gondolunk, azt cselekedjük, azt teremtjük, amit januárban, februárban, … magunknak és családunknak szeretnénk, az megvalósul. Mint a mesebeli terülj-terülj asztalkám! (x)

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. A keresztények kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa emelte fel a számot négyre, végül pedig az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Az adventi időszak jellegzetes hagyományai közé tartozik a szálláskeresés is. A szálláskeresés egy karácsonyi játék, mely a Betlehembe érkező, és ott hajlékot kereső József és a gyermekét váró Mária fáradozását eleveníti föl. Gyökerei a Szentírásra mennek vissza. Változatai a szentcsalád-járás, szentcsaládkilenced, és a  betlehemezés.

advent 2

A szálláskereső Szt Család tiszteletére 9 család összeáll, hogy december 15-től karácsony estéig naponta felváltva a Szt Családnak, illetve a Szt Családot ábrázoló képnek szállást adjanak. A képet a rendező énekesasszony vagy maga hinti meg szenteltvízzel, vagy a pap áldja meg. A soros családban már kész a házioltár égő mécsessel vagy gyertyával, ahol rendesen a többi családok is összegyülekeznek, amikor esti Úrangyalára harangoznak. Amikor a szentkép az új családhoz érkezik, letérdel a házinép, miközben megfelelő szövegezésű imádságokat mondanak. A képet a házioltárra helyezik, meggyújtják előtte a mécsest, amely mindaddig ott ég, amíg a képet másik családhoz nem viszik. A szentkép előtt rendesen ájtatosságot is szoktak végezni: a lorettói litániát, Szt József vagy Jézus Szíve litániáját, majd felajánlják az egész családot a Szt Család oltalmába. Közben természetesen énekelni is szoktak megfelelő énekeket. A házbeliek napközben is föl-fölkeresik a képet, hogy rövid fohászkodással üdvözöljék. Ilyenkor rendszerint valami szegény gyermekes családot meg is szoktak ajándékozni, mintha a Szt Családnak adnák. A kilencnapos ájtatosság után a kép vagy a templomba, vagy valami jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá.

A szálláskeresés karácsony utáni megfelelője, a „bölcsőcske” a Szt Család látogatása házaknál: Mária kis bölcsőben viszi Gyermekét, akinek ének és imádság után apró ajándékokat adnak a vendéglátók.

Az Úr eljövetelére bűnbánó lélekkel készülünk, régebben ezért az advent böjti idő volt. Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Keleten XI. 15-től, a gallikán liturgia területén XI. 11-től (Márton napi lúd) böjtöltek. A latin egyház egyéb területein csak hús- és tejterméktilalom volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia területére XIV. Kelemen 1774: csak a szerdai, pénteki és szombati szigorú böjtöt írta elő, ami 1918-ig volt érvényben. 1956-ig 24-e, karácsony vigiliája volt szigorú böjti nap. (x)

advent

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ezek közül minden hétköznap egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg, ezután adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön. A koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

advent 3

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. (x)

Ehhez az időszakhoz is több népi hagyomány kapcsolódik: az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amelyeket a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakban, ólakban. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet “édesgessenek” maguknak.

Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben megkérték a lány kezét. December 13-án, Luca napján – amely a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt – a lányok 13 egyforma papírdarabra 13 fiúnevet írtak, s minden nap tűzbe dobtak egyet. Karácsonykor a megmaradt papírt kibontva fény derül arra, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. Katolikus vidéken a gyermekek karácsonyi éneket, jókívánságokat kántálva járták a falut. (x)

Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás hagyományőrzőbb vidékeken még a 20. sz. közepén is szokásban volt az idősebbek körében. Egyes adatok szerint ezeket a böjtöket még a Nyíregyháza környéki evangélikus tirpákok is megtartották. A legutóbbi évtizedekig kerülték az adventi időszak alatt a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak. llyenkor számos kocsmában csak utasokat szolgáltak ki.

Bár hajnali miséket nem vállalok még Bencével, és a szálláskereséshez sem állnánk be kilencediknek, oltárt és koszorút tudok készíteni, és egy imát is el tudok mondani minden nap. A személyes spirituális felkészülést támogathatom böjttel, de legalábbis a kevesebb étellel, hogy az energiáimat ne az emésztés kösse le, és érzékenyebbé váljon a testem az éteri dolgokra.

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s