Rászoktunk Malomvölgyre

Rászoktunk a Malomvölgyi-tóra. Néha futni, néha fotózni, néha meg csak úgy kapunk rajta egy körre. A mai fotózás fény hiányában a kevésbé sikeres kategóriák közé tartozik. Mivel 27 és fél fokban indultunk el, és mások is érezték, hogy korrekt a páratartalom egy kiadós kocogáshoz, eléggé megemelkedett a népsűrűség estére.

Malomvölgyi-tó

A legviccesebb korán reggel kimenni. Akkor még minden sarkon mókusok rohangálnak, harkályok kopácsolnak, tündérek vihorásznak, csúszkák csúszkálnak mindenfelé. Ha rááll a szem a lompos farkú fekete mókusokra, képesek vagyunk meglátni az összest a fákon és az avarban – főleg, hogy tele a tópart diófákkal. Egérből, pocokból is akad bőven, minden bokoraljra legalább egy kevésbé szégyenlős.

Szóval itt Pécs környékén a Malomvölgyi-tó az egyik olyan hely, ahol az orrunkba juthat a föld párás illata, miközben vadul égetjük zsírunkat.

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s