Az intuíció törvénye

Csakis akkor teremthetünk kapcsolatot intuíciónk és bölcsességünk forrásával, ha identitásunkat és önértékelésünket többé nem embertársaink véleménye határozza meg; mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy imádjunk valamit, a kérdés csak az, vajon a vélemény vagy saját szívünk istenét akarjuk-e imádni?

E törvény elsajátítása által szert tehetünk azokra az eszközökre, amelyekkel megerősíthetjük az identitástudatunkat, így jobban ráérezhetünk a bennünk lakó lényegre és belső irányultságunkra. Ha nem rendelkezünk egyértelmű identitástudattal, nincsenek egyértelmű válaszaink belső kérdéseinkre – az olyan kérdésekre: “Hogy nézek ki? – Ki vagyok én? – Hogy megy a sorom? – Vajon milyennek tűnök az ő szemében? – Jól vagyok?” Ezért hajlamosak vagyunk mások magatartása és mások látásmódja alapján definiálni önmagunkat; embertársaink jóváhagyására és támogatására van szükségünk ahhoz, hogy identitástudatra tegyünk szert. Ha mások látszólagos érzései alapján határozzuk meg önmagunkat és az értékrendünket, ki leszünk szolgáltatva nekik, és bárki könnyűszerrel manipulálhat bennünket, aki történetesen erős véleménnyel rendelkezik arra nézvést, hogy kellene viselkednünk, vagy milyennek kellene lennünk.

Az intuíció törvénye

Azzal nincs semmi probléma, ha a saját véleményünkön kívül egyéb viszonyítási pontok is vannak az életünkben, vagy ha kikérjük valaki véleményét. A különböző nézőpontok általtágulhat a látókörünk, de életünket nem irányíthatjuk valamiféle “bizottság” döntése alapján. a világon sokan éheznek, szomjaznak, tudatlanságban élnek, de véleménye mindenkinek van. Mert mindenkinek joga is van a saját véleményéhez. Csakhogy mi közünk nekünk azokhoz? Egyáltalán nem tartozik ránk, hogy mások mit gondolnak rólunk.

Ha identitásunk határozott, természetünknél fogva szükségünk van valamire, amihez lehorgonyozhatjuk a személyiségünket, ahogy a hajókat is le kell horgonyozni a kikötőben. Következésképpen hajlamosak vagyunk valamilyen hobbit, tanítót, rendszert, módszert vagy hiedelemrendszert keresni, és vakbuzgó hévvel vagy csendes fanatizmussal azonosulni a saját véleményünkkel. Úgy érezzük, azonosak vagyunk a nézeteinkkel, ezért hevesen védelmezzük azokat, ráerőltetjük őket embertársainkra, mások jóváhagyását keressük, és összetévesztjük a véleményünket az igazsággal.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy magunkra vegyük az általunk imádott minőséget és azonosuljunk vele, így hát ha nem érezzük saját lényegünket, intuícióinkat, előfordulhat, hogy a vélemény, a tekintély vagy az összehasonlítás kisisteneiként viselkedünk. Sőt arra is hajlamosak vagyunk, hogy “isteni mivoltunk” révén öntudatlanul is uralkodjunk másokon, nem tisztelve fejlődési folyamatuk szentségét.

A spirituális törvényekhez akkor férhetünk hozzá, ha ihletett érzelmi kapcsolatot létesítünk a szívünkkel. Erre mindaddig nem vagyunk képesek, ameddig folyton embertársaink véleményével foglalkozunk.

(részlet Dan Millman: Erre születtél c. könyvéből)

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s