Karácsonyi szimbólumok

Bár karácsony után járunk már éppen, csak most volt időm tüzetesebben utána járni a karácsonyi jelképeknek. Szeretném tudatosítani magamban, mit miért teszek, miért is gyújtom a gyertyát, miért festem aranyra a diót, miért állítok fenyőfát egy szoba közepén és aggatok rá mindenféle díszt.

Google találati lista első oldal (kulcsszavak: ‘karácsonyi jelképek’, ‘karácsony szimbólumai’). Nem mentem túl messzire, de azt gondolom, akit felszínesen érdekel a téma, az sem megy tovább. Elolvassa az itt található oldalak egyikét, másikát, majd hinni kezd abban, amit éppen talált. Felmerül azért a kérdés, vajon igaz-e, amit az interneten olvasunk?

Az alábbiakat találtam. Ha minden sort elolvasol, összevetheted, mely oldalak hogyan szőtték tovább a kétes forrásból fellelt szerkesztői anyagot, ha csak a zölddel szedett sorokra koncentrálsz, akkor a szimbólumok ünnepi magját kapod. [A források linkjeit a poszt alján találod, az egyes szimbólumleírások végén zárójelben az oldal neve. Jó néhány oldal forrás nélkül, szóról szóra kopizta egymást, de itt csak egyszer jelenik meg.]

alma

~ Alma ~

A népi karácsonyi ünnepkör legjellegzetesebb gyümölcse, Jézus szimbóluma. (Balassi Szimbólumszótár)

A karácsonyfát a néprajzkutatók összefüggésbe hozzák a Tudás fájával, melyről Ádámnak és Évának nem szabadott volna ennie. Karácsonykor az alma az eredendő bűnre és a tudás megszerzésére emlékeztet. (Femina)

Szerelmi és termékenységi szimbólum. Mivel a gyümölcs majdnem tökéletesen gömb alakú, a teljességet jelképezi. A tudás szimbólumaként is szerepelhet, mivel a közepén lévő magház ötágú csillagot, pentagrammát képez, amely a tudás hagyományos jelképe. A pentagramma alakú magház az alma belsejében a testbe zárt szellem szimbóluma. Beavatási szertartásokon a megismerés gyümölcse. A nyugati keresztény hagyomány szerint a Paradicsom kertjében álló tudás fájának kárhozatot hozó gyümölcse (ókeresztény és bizánci ábrázolásokon füge), a bűnbeesés szimbóluma. A Szűz Mária vagy a gyermek Jézus kezében lévő alma ezzel szemben a bűn leküzdésére, Krisztus megváltói küldetésére utal. Egy keresztény hagyomány szerint a Tudás fájáról szakított gyümölcs magjából sarjadt az a fa, amelyből Krisztus keresztfáját ácsolták. (Balassi Szimbólumszótár)

Az alma összetett szimbólum: csaknem tökéletes gömb alakja miatt a teljességet, ötágú csillag alakzatú magháza miatt a tudást és a testbe zárt szellemet jelképezi. A karácsonyfát díszítő almák a Tudás fájának gyümölcsére emlékeztetnek, ezenkívül a szépséget és az egészséget jelentik. Magyarországon számos mágikus hagyomány kapcsolódott a karácsonyi almához: az egyik legfontosabb talán az volt, hogy a családfő annyi felé vágott egy almát, ahány családtag volt, és ezt közösen fogyasztották el azért, hogy a család összetartson, aki pedig messzire került a családtól, az hazataláljon. (Origó)

Dió és alma: A Tudás fája, az Életfa. Az eredendő bűnre a tudás megszerzésére emlékeztet bennünket a fára kötött alma. A dió is bölcsesség-jelkép. Az emberi agyhoz hasonlatos mintázatú, a picike dió magjában ott rejtőzik a hatalmas fa lehetősége, de ennek a fának emberöltő, vagy még annál is hosszabb idő kell, hogy bőven termőre forduljon. A dió a jövendő nemzedékbe vetett hitet is jelképezi. Az aranyalma és az aranydió a fénylő bölcsességet hozza el hozzánk. (Mikulásfalva)

Az alma a kis Jézus uralkodói jelvénye, de jelenti magát az Újszülöttet, Isten ajándékát (vö. gyermekdalokban: A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja…), a tudás fájának és a szeretetnek a gyümölcsét is. A színes üveggömbök az alma modern változatai. (Katolikus Lexikon)

gold

~ Arany ~

Az arany és az ezüst a férfi és a nő, valamint a Nap és a Hold színe. A gazdagságot idézi, ezért minél több van belőlük a fán, annál szerencsésebb évre számíthatsz a babona szerint. (Femina)

Az arany a napfény, a tűz színe, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.  Jézus szimbólumaként a Nap, a fény diadalát hirdeti. (Balassi Szimbólumszótár)

Az arany és az ezüst: A férfi és a női princípium, a Nap és a Hold, a Rák és az Oroszlán színei, a gazdagságot jelképezik, kívül és belül. Ezért van, hogy a legtöbb karácsonyi jelképünk arany és ezüst színben pompázik. (Mikulásfalva)

star

~ Csillag (csúcsdísz) ~

Amíg a gömb alakú díszek a bolygókat jelképezik, addig a csillag – csúcsdísz formájában a karácsonyfa tetején – a Nap szimbóluma. A keresztények szemében pedig egyben a Jézus születését jelző betlehemi csillag jelképe. (Femina)

A csúcsdísz a felemelkedett embert jelképezi, Jézust, a megváltót, aki eljutott a csúcsig, sőt azon is túl. Gyakori, hogy a csúcsdísz lángos csillag formájú, mert ez hozta hírül a Napkeleti Bölcseknek a Megváltó megszületését. (Mikulásfalva)

A karácsonyfa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a fát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag. A karácsonyfa csúcsán angyal is lehet, mely az Isten és az ember kapcsolatára utal: az angyal egyrészt jele azoknak az angyaloknak, akik a pásztoroknak hírül adták Isten Fiának születését, másrészt akik az Atyának hírül adják, kik azok, akik megértették a híradást s ezért ünneplik a Gyermeket. (Katolikus Lexikon)

dió

~ Dió ~

Karácsony estéjén a szoba négy sarkába védelmező céllal diót dobtak, s a karácsonyi vacsora is diótöréssel kezdődött. A néphit szerint a dió az anyja méhében, majd a sziklasírban rejtőzködő Megváltóra utal, ezért mind karácsonykor, mind húsvétkor fontos eledel. (Balassi Szimbólumszótár)

Kezdetben nem díszítették olyan pazar módon a karácsonyfát, mint manapság. Csupán termések és szalagok kerültek rá. A dió ma is fontos karácsonyi jelkép: a bölcsességet szimbolizálja. (Femina)

 A dió önmagában is Krisztus jelképe (ősi termékenységszimbólum): a külső (zöld), keserű burok a szenvedésre, a kemény csonthéj a keresztfára, a belül levő édes mag az isteni életre utal, melyért az embernek fáradoznia kell. (Katolikus Lexikon)

karácsony

~ Ezüst ~

Az ezüst árnyalatai a Hold szimbolikus színei. Egyben a gazdagságé is, ezért érdemes néhány ezüstszínű gömbdísszel is ékesítened a karácsonyfát. (Femina)

Az ezüst színe és fényes volta miatt a tisztaság szimbóluma, az őszinteség és a hűség kifejezője. Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára. A keresztény szimbolikában Júdás árulására utal, aki harminc ezüstöt kapott fizetségül Jézus elárultatásáért. Ahogy az arany a Nap és Krisztus jelképe, úgy az ezüst a Holdra és Szűz Máriára utal, akinek anyja, Szt. Anna („az ezüst anyja”) az ezüstbányászat védelmezője lett. (Balassi Szimbólumtár)

fenyőfa

~ Fenyőfa ~

Az örökzöld növényekhez hasonlóan a halhatatlanság, a vegetáció termékenységének jelképe. Az európai hagyományban ősi szokásként a ház kapujára, a kút mellé, az istálló ajtaja elé fenyőágat tettek az újév kezdetekor az egészség és a termékenység biztosítása érdekében. Az egyházi ünnepeken is szerepet kapott: az Ádám és Éva történetét felelevenítő misztériumjátékokban az egyetlen, decemberben Nyugat-Európában zöld lombbal rendelkező növény, a fenyő jelezte a tudás fáját, melyet almával díszítettek; így kapcsolódott később a karácsonyi ünnepkörhöz. A karácsonyfa otthoni állításának eredetileg evangélikus szokása a XIX. sz.-tól terjedt el német területről. A fenyő gyertyadíszítése a keresztény fényszimbolikával összefüggésben a „világ világosságá”-ra, Krisztusra utal. A családi karácsony hagyományának kialakulásával a szeretet, a hűség, az összetartozás jelképévé vált. (Balassi Szimbólumszótár)

A karácsonyfa: Életfa. A karácsony ? Jézus születésével ? születésnap, életnap is. A zöld szín az új élet reményét jelképezi, míg az ágak spirális elrendezése az életspirált mintázza. Egyes sámánisztikus kultúrákban a fenyőfa megfeszített, lehajtott majd hirtelen kioldott csúcsa repítette a sámánt a Beavatás felé. Karácsonyfánkat ezért úgy válasszuk ki, hogy az ágaiból formált spirál-szerkezet arányos legyen, ne legyenek benne ugrások, kihagyások, az ég felé, a magasabb tudatosság felé törekvő csúcsa is ép, élettel teljes legyen. Mivel a halott élet-spirálnak, a kivágott fának nincs ereje, legjobb, ha gyökeres fát emelünk ki és utána kiültetjük azt valahol, így biztosítva Földanyánknak ? és rajta magunknak ? az életet. (Mikulásfalva)

A fenyő a keresztények szerint az örökkévalóság szimbóluma, a háromszög a Szentháromságra utal, illetve az emberi élet céljára, a mennyországba kerülésre.

Már a kereszténység előtti időkben is mágikus erejűnek vélték az örökzöld fenyőfákat, mivel ezek a téli hidegben sem fagynak meg, és zöld leveleiket sem veszítik el. A fenyő a keresztények szerint az örökkévalóság szimbóluma, a háromszög a Szentháromságra utal, illetve az emberi élet céljára, a mennyországba kerülésre. (Femina)

karácsony

~ Gömb (alakú díszek) ~

A gömb a teljességet jelképezi, a gömbdíszek pedig a Földet és a bolygónkat körülvevő kilenc másik égitestet szimbolizálják. Fontos ezért, hogy legalább kilenc gömbdísz biztosan legyen a karácsonyfán. (Femina)

A gömb három dimenzióba helyezett kör, így jelentése érintkezik a körével. Az ideális test, az őseredeti forma, a tökéletesség, a harmónia szimbóluma. A legtökéletesebb térforma, a Földet szféraként körülvevő égbolt formája. A gömb, vagyis az ég, és a kocka, azaz a föld, együtt a világmindenséget, a teljességet alkotja. (Balassi Szimbólumszótár)

A gömb mandala. A teljességet jelképezi. Földanyánk, és a bennünket körülvevő 9 bolygó mindegyike gömb alakú. A Tejútrendszer spirálján elhelyezkedő égitesteket is jelképezik a fára akasztott díszgömbök. Anyaguk többnyire üveg. Törékeny, illékony, talmi csillogás, mégis ettől lesz a fa díszítése az, ami. A fények megcsillannak az üvegen, visszatükrözve ? de eltorzítva ? a karácsony életfáját. Úgy, ahogy a bolygók erői hatnak életünkre, meghatározva, de nem determinálva azt. A gömbök színeinek megfejtéséhez a Színszimbolikai kulcsszavak adnak segítséget. Olyan színű gömböt válasszunk, amely szín egységben van törekvéseinkkel. A fán legalább annyi gömb legyen, ahány bolygó (9) van. (Mikulásfalva)

A gömb a teljességet jelképezi. A Tejútrendszer spirálján elhelyezkedő égitesteket is jelképezik a fára akasztott díszgömbök. Anyaguk többnyire üveg. Törékeny, illékony, mint a boldogság. Vigyázni kell rá! A fán legalább annyi gömb legyen, ahány bolygó (9) van. (Angyalszárny)

karácsony

~ Gyertya ~

A fényszimbolika a liturgiában is érvényesült: a karácsonyi éjféli misére sötét templomban gyülekeztek a hívek, majd a mise kezdetekor gyertyák fénye töltötte be a templomot. A húsvéti liturgiában a nagyszombat éjszakai tűzszentelés szokása ugyanígy a sötétből világosba való átmenetet jelképezi. A fény, a Nap életadó erejének kifejezője. Mivel könnyen eloltható, az élet bizonytalanságát, az elenyészést is jelképezi. A kereszténységben elsősorban Krisztust, az Igazságosság napját, a világ fényét jelképezi. (Balassi Szimbólumszótár)

A gyertya a keresztény vallásban Jézust jelképezi. Miközben fényt ad, maga is megsemmisül, ahogyan Jézus is meghalt azért, hogy halálával megváltsa az emberiséget. A láng, a kanóc és az olvadó viasz a Szentháromságnak felel meg, a test, a szellem és a lélek együttese. (Femina)

Gyertya: (égősor) A gyertya a három sík, a test, a szellem és a lélek, vagyis a viasz, a kanóc és a láng, a szent háromság üzenete, a fiú megszületése, a fény megérkezése. A gyertya fénye nem nyomhatja el a szellem fényét. Az égősor jelentése ugyanez. (Mikulásfalva)

A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miként az Üdvözítőnek is meg kellett halnia, hogy az embereket megváltsa. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentős szimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál. (Kertészek)

karácsony

~ Harang ~

A harang az angyalok érkezését jelzi, és a karácsony hangulatát idézi. Hangja rezgésbe hozza a levegőt, és ezzel pozitív energiával tölti meg környezetét. A pogányok démonűző hatást tulajdonítottak neki. (Femina)

Transzcendens szimbólum, a rontás elleni védelem eszköze; passzív, feminin jellegű. A keresztény szimbolikában a templomot, valamint Krisztus jövetelét jelzi az eucharisztiában. Isten hangjaként az áldás továbbítója. (Balassi Szimbólumszótár)

Csengettyű: A kis harangocska jelzi, hogy ?megérkezett az angyal?. Hangja hozza meg a karácsony hangulatát sok családnál. A pogány kultúrákban démonűző hatást tulajdonítottak a hangjának. A csengettyű hangja rezgésbe hozza a levegőt, ezzel jó energiákat ? ahogy a feng-shui mondja, jó csít ? teremt. A megtisztítás rituáléjában játszik szerepet, akárcsak a tűz elemű jelképek, mint a gyertya és a csillagszóró. (Mikulásfalva)

A harangok és a csengők ugyanis szintén a pogány hitvilág fontos szimbólumainak emlékét őrzik. A néphit szerint hangjuk elűzi a rossz szellemeket, a gyertyával és a csillagszóróval együtt pedig tisztító hatásuk van. A legenda úgy tartja, hogy a harangok azért is fontosak, mert a jó hírt a harangszó viszi, a hang rezgése pedig pozitív energiával tölti fel a környezetünket. (Origó)

A csengettyű arra utal, hogy amint a születéssel a fény egyszerre bevilágította sötétséget, úgy az angyalok éneke („Dicsőség a magasságban Istennek…”) egy pillanat alatt megtörte a bűn némaságát. (Katolikus Lexikon)

Christmas Tree and Fireplace

~ Karácsonyfa ~

Életfa. A karácsony Jézus születésével születésnap és életnap is. A zöld szín az új élet reményét jelképezi, míg az ágak spirális elrendezése az életspirált mintázza. (Angyalszárny)

Egy 1554-ből származó történelmi jegyzet alapján Magyarországon karácsonyfának nevezték a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt. A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. Az első „magyar” karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz (magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója volt) állította Aszódon, 1824-ben. (Wikipédia)

Szimbóluma Isten ajándékozó szeretetének, mellyel az embert visszafogadja kegyelmébe. Az élet fája, mely a Paradicsom közepén a jó és rossz tudásának fája mellett állt (Ter 2,9), s melyet a bűnbeesés után tüzes kard és kerubok zártak el az ember elől (vö. Ter 3,24). A karácsony visszafogadja az embert a Paradicsomba: a karácsonyfa ennek jelképe. Jele a betlehemi Újszülöttnek, az élet természetfölötti megújulásának, a kegyelemnek. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra, ill. az emberi élet céljára, fölfelé (Istenre) irányulására utal, ágai a keresztet idézik. Díszei ősi, egyetemes emberi, kultikus szimbólumok, melyek Jézus Krisztus megtestesülése és születése által megszentelve karácsony misztériumát közvetítik a hívő ember számára. Fényei a született Világosságnak, csillogása (angyalhaj, színes gömbök stb.) az örök dicsőségnek, ezüst díszei a betlehemi Gyermek emberi természetének, arany díszei isteni természetének jelei.  A karácsonyfára aggatott játékok az embernek ajándékozott istengyermekségre, az édességek (szaloncukor, mézes sütemények stb.) és gyümölcsök (alma, dió, füge stb.) arra utalnak, hogy a karácsonyban Isten Fia az ember számára a legédesebb eledelként jött el (vö. Zsolt 33,9). A különféle csillogó papírláncok, szalagok, „angyalhajak”, utalnak a kígyóra, hatalmának megtörésére, ill. az üdvösség szolgálatába állítására; ami a karácsonnyal egyszer s mindenkorra megtörtént. A karácsony Mária istenanyaságának első kinyilvánítása, ezért a karácsonyfa szimbóluma Máriának, ill. az Anya és Gyermeke kapcsolatának is.

Arról, hogy a ~ miért éppen fenyőfa, több népi eredetmagyarázat ismert. A mosoni szerint amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bújdosva egy sűrűlombú fa alatt vonta meg magát, ez azonban rászólt: állj odébb, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Így utasították el félelmükben a többi fák is. Ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért: alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr megáldotta a fenyőfát: Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát. A születés ünnepének eredetmagyarázata szerint Egyiptomból hazajövet a Szentcsalád Názáretben élt. József műhelyében dolgozott, Mária font, a kis Jézus hulladékfából keresztet ácsolt, amikor ez a kereszt egyszer csak ágakat és szép zöld lombokat hajtott, kivirágzott és fényes csillagokat termett. József ekkor rádöbbent, hogy épp aznap volt a Gyermek születésnapja. Mária tehát titokban telerakta a fa ágait eggyel-mással, aranyos dióval, ünnepi ruhával a kis Jézus nagy örömére. Így ünnepelték ők Jézus születésnapját, s ezt kell követnie a keresztény embernek. (Katolikus Lexikon)

~ Mák ~

A mák (apró szemeivel) a gazdagság, bőség, végtelenség, ajándékozás jelképe, ezért a mákosguba, -kalács, „-beigli” szintén a karácsonyi ételek közé tartozott. (Katolikus Lexikon)

karácsony

~ Piros ~

A piros a termékenység, az élet és a halál, az Újszövetségben pedig a bűn, az engesztelés, a vezeklés, valamint az áldozat jelképe. A karácsony egyik legkedveltebb színe, mellyel azonban óvatosan bánj: a túl sok piros feszültséget kelt, és könnyen terhessé válhat. (Femina)

Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. Az Ószövetségben a megtisztulást, az élet megújulását jelöli: ilyen pl. Ráháb vörös zsinórja, amelyet Jerikó elfoglalásakor mentő jelként az ablakába tett (Józs 2,18). Az Ószövetség szerelmi költészetében is megjelenik: „Az én szerelmem fehér is, piros is” (Én 5,10). Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. Ugyanakkor Isten határtalan szeretetének és a Caritas/Szeretet teológiai erényének kifejezője. (Balassi Szimbólumszótár)

Bár karácsony napjai már elmúltak, a karácsonyfát Vízkeresztig meg szokták hagyni, így szimbólumaival nap mint nap szembesülünk, aktualitásuk még a napokban is érvényes.

Forrás: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s