Vírusos kórságok

Volt szerencsém második körben is megtapasztalni a rota-vírus térhódítását testemben. Fogjuk rá legalábbis, hogy ő volt, mivel már az első alkalommal sem kaptam érdemi diagnózist a házi orvosomtól. Pehelykabátban, sapkában gyógyított, már hogy ezek rajtam voltak, a “megoldás” pedig széntabletta hasmenésre, hányingerre B6 vitamin. Pont. S persze diéta – mintha ebben az állapotban bárki is kívánná a kaját.

A hasmenéses témáknak a legnagyobb veszélye a kiszáradás. Különösen akkor gáz a helyzet, ha az ember egyedül van, mikor leveri a víz. Bár társaslénynek vallom magam, mégis sikerült már kétszer is igazán nehéz helyzetbe kerülnöm. Volt, mikor már szó szerint négykézláb másztam ki a konyhába némi folyadékért. Ha hozzávesszük, hogy alapból 100/65 a maximális vérnyomásom, rutinból kapaszkodnom kell ilyen helyzetekben még akkor is, ha vízháztartásom éppen rendben van (tudtad? – a szem üvegteste 99 százalék vizet tartalmaz, az agynak 78, a szívnek 77, míg a májnak 84 százaléka a víz).

Nem vagyok egy beteges gyerek, eléggé oda is vert, hogy két héten belül már másodjára kell napokat ágyhoz kötve lázasan időt töltenem. Kell… hát máshoz erőm sincs. S mivel nincs rutinom a betegeskedésben, sajnos valahogy eszembe sem jutott, hogy a diplomás doktornő “megoldásain” felülkerekedjek. Tudjuk, vírusra nem jó az antibiotikum, de azért a széntablettán és a B6 vitaminon túl rengeteg esélyünk van még! Nem próbáltam még végig a skálát, de három lázas nap után úgy 80 százalékos gyógyult vagyok, és ezt a pálinkának, fokhagymának és a grapefruitmag-kivonatnak tulajdonítom, mivel “gyógyszert” nemigen szedek.

A gyógyírek kapcsán kutakodni kezdtem, ágyba kényszerülve csak az interneten, de totális ellentmondás az egész téma. Nem vagyok meglepődve, de csak fokozza az eddigi frusztrációt bennem azzal kapcsolatban, hogy el szabad-e hinnem bármit is, amit nem egy vaskos (papír) könyvből olvasok ki. Mindenről leírták már pont az ellenkezőjét is, nincs ezzel másként például a grapefruitmag-kivonat sem.

Van egy oldal, aminek még hiszek (www.antalvali.com), ők pedig azt állítják, igenis hatásos a szer maga, bár érdekes módon a hasmenés nincs azon tünetek között felsorolva, melyre ajánlják a szedését. Egyelőre arra tudok hagyatkozni, hogy kimondottan kívánom a savanyút, a citromot és a grapefruitot is, így talán van jogalapja a kivonatnak is. Nem mindegy azonban, milyet veszünk belőle, sok a gagyi!

Grapefruit mag kivonat nem grapefruitlé. Ugyancsak nem grapefruit illóolaj és ez minden bizonnyal nem egy gyógynövény tinktúra. Vegyipari gyártók veszik a maradék grapefruit pépet, a grépfruitlé készítés melléktermékét, és egy intenzív, több lépésből álló ipari kémiai folyamatban kicserélik a természetes fenolos vegyületeket szintetikus kvaterner ammónium-vegyületekre. Jellemzően, a kémiai szintézisekben ilyen típusú, kémiai reagensek és katalizátorok használata mellett extrém magas hő és nyomás, vagy vákuum használatos. Szintetikus ammónium-klorid az egyik azok közül a vegyi katalizátorok közül, amelyek ebben a folyamatban használatosak. Olvasd tovább ITT!

Fontos figyelni a sok folyadékra. Pótlására talán leginkább a teák a legmegfelelőbbek, mindamellett, hogy persze ilyenkor őket kívánja az ember a legkevésbé két-három csészényi után. De ha már muszáj, akkor ne a filteres gyümölcsteákat kapkodjuk elő, mert az megint csak porhintés és marketingtermék.

Fekete és citromfű tea. Abból is – és minden esetben – a szálas verziót, ne az előre filterekbe csomagoltat, ha lehet. A citromfűt sok oldal teszi hatékony vírusölő szerré, és ajánlják emésztési problémákra, hasmenésre, puffadásra. A számomra hiteles oldalon bár erről nincs szó, ám említik a herpeszt, s minthogy az is egy vírus, így azt gondolom, a kettő talán ugyanarról beszél. Még ha túl messzire menő következtetést is vonok le ezzel, ártalmatlan bűn, hiszen a citromfűtől bajunk nem lesz. Ha pedig placebónak beválik, halleluja!, mégis csak tettünk valamit magunkért. Az erős fekete tea pedig hasfogó, mivel gátolja a bélmozgásokat, így hasmenésre ajánlható. Egyéb élettani hatásaitól most tekintsünk el.

A következő áldásos megoldásunk bajainkra a fokhagyma lehet, melyet egy fél pirítósra dörzsölve (és megsózva, ezt garantáltan kívánni fogjuk) még magunkba tudunk tömni. Szeretem a fokhagymát, talán az olasz konyha miatt egy hangyányival többet is eszek belőle, mint az átlag, persze nem úgy, mintha egy érett, lédús, piros almát harapnék forró nyári délután, de azért csúszik.

Legfontosabb hatóanyaga a kéntartalmú alliin aminosav, ami szagtalan. Ebből keletkezik a gerezd felaprítása vagy szétrágása során az allicin, ami a fokhagyma tipikus, édeskés-olajos, enyhén égető szagát adja, s ami egy kéntartalmú illóolaj. Mivel tehát a hatóanyaga csak akkor érvényesül, ha szétrágjuk vagy felaprítjuk, emiatt javasolják nem egyben lenyelni a gerezdet. Az allicin olajat a tüdő és a bőr választják ki, tehát ezért fog érződni a fokhagyma szaga leheletünkön, illetve a bőrünkön bizonyos mennyiség (kb. 2-3 gerezd) fogyasztása után. Pontosan emiatt amennyiben illatmentes fokhagymaolaj kivonatot tartalmazó kapszulával találkozunk, annak hatóanyag tartalma igencsak kétségbe vonható. Olvasd tovább ITT!

A bátrabbaknak van itt néhány recept: mézes fokhagyma és ugyanennek a tea változata.

Vírusölőnek és/vagy fertőtlenítő-immunerősítőnek számít még amacskakarom, ginzeng, gyömbér, csillagánizs, csipkebogyó, cékla, mandula, grapefruit, fokhagyma, vöröshagyma, homoktövis, zöldtea, propolisz, méz és torma, hogy csak az ismertebbeket említsem. Ezekről bővebben ITT!

Na, meg persze a jó öreg magyar házi pálinka. Állítólag vírusölő képessége még nem, de fertőtlenítő hatása bizonyított, ártani nem árt. Én, mint aki rendesen nemigen iszom, pálinkát pláne, egy-egy kortyot küldök le felderítésképpen a reggeli előtt, azt is csak hunyorítva. [Az európaitól alapjaiban eltérő kultúrákban (és ugyanott teli butykos hiányában) az igazi házi pálinkát szokták Pepsikokakólával is helyettesíteni, de ez a tény sokkal többet mond el az utóbbiról, mint neves szeszünkről.]

A lényeg, rengeteg erőforrás áll még rendelkezésünkre vírusok ellen, amit úgy látszik, egyetemeink nem tanítanak. Ha pedig abba gondolok bele, hogy ilyenkor a gyógyulást a vírus maradéktalan távozása teszi lehetővé, inkább károsnak ítélném a széntablettát, mintsem hogy megoldásnak. Ha fizikai tüneteinken felülkerekedtünk, megvizsgálhatjuk a “betegségünk” lelki okait is, amihez már kell egyfajta hitrendszer. Logika pedig van benne.

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s