Egy kirakós játék darabjai

Mi a kapcsolat a kirakós darabjai között? Miért jön sokaknak a szájára a nevem, az Anett helyett az a szó, hogy “anya”? Főleg milyen megfontolásból hív valaki úgy, hogy Anat?

Anat – Ugariti hadistennő, Egyiptomban a Középbirodalom végén és a hükszósz uralom idején jelenik meg. A Ramesszida-korban a Deltában népszerű. Gyakori jelzői az Ég úrnője, az Istenek úrnője, valamint a Minden isten anyja, de természetének harcias jellege dominál mind Egyiptomban, mind a Közel-Keleten. Általában bokáig érő testhez simuló ruhában ábrázolták, Atef koronával a fején. Egyik kezében pajzsot és lándzsát tart, a másikban csatabárdot, utóbbit gyakran felemelt karjában tartja, így a fegyver támadó helyzetben van, eképpen jelenik meg Qeh sztéléjén is. Ez a megjelenése is harcias jellegét hangsúlyozza. Anat a király védelmezője a csatamezőn. Ré lányának tartották. Hórusz és Széth történetében pedig Neith javaslatára Anat és Asztarté Széth felesége lesz kárpótlásul azért, hogy Hórusz ülhetett Egyiptom trónjára.

Miért pont azt a nevet választom majdani kislányom számára, ráadásul egy abszolút hirtelen ötlettől vezérelve, melynek jelentése is Anat istennőre hivatkozik? Aki nem mellesleg “anya”istennő.

Panna – Az Anna női név közvetlenül a héberből átvett név, héber formája Channá, Hanná. Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség. A héberben jövevény, a kánaáni Anat istennő nevén keresztül a hettita Hannahannah anyaistennőre vezethethető vissza, a föld és termékenység istennőjére. (ḫannaš = „anya”, ḫannaḫannaš = nagyanya)

Miért azt a szimbólumot hozom el Assisiből, ami Astarta istennő attribútuma (elválaszthatatlan jellemzője) is egyben (a fehér galamb), amely ráadásul Assisi Szent Ferenchez is szorosan kötődik? Azé az Astartáé, aki egyébként Anat istennő testvére. Mindkét istennő a mitológia szerint Ré Napisten lánya, nekem pedig lételemem a fény, a napfény, maga a Nap.

Fehér galamb – lásd a korábbi leírásban

Astarte – Szíriai eredetű istennő, aki nyugat-semita megfelelője a Mezopotámiában tisztelt Istárnak. Hozzá hasonlóan kettős természetű, a termékenység és a szerelem istennője volt, ugyanakkor hadistennő is. Anathoz hasonlóan őt is Ré leányának és Széth egyik hitvesének tartották. Egyiptomban Hathorral, vagy Ízisz-Hathorral azonosították. Hold- és hadistennőnek tekintették. Utóbbiként azt tartották róla, hogy a fáraó harcikocsiját védelmezi a csatamezőn.

Talán a fenti kérdés úgy helyesebb, hogy KI a kapcsolat a kirakós darabjai között? A válasz pedig az, hogy én. (Na, de ki vagyok én? – jön a már klasszikus kérdés újra.) Nem elég az a sok száz vagy ezer eddigi élet, hogy megtapasztaljunk mindent? Mit akarunk még ezektől az újabb köröktől? Lehetséges lenne olyan probléma, olyan sorsfeladat, amit (több) száz élet alatt sem vagyunk képesek megoldani?

– stb –

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s