Lecsó origin

Kiművelődtem a lecsót illetően. Persze, eddig is birtokában voltam már a receptnek, de most olvastam először utána, hogy ezt a végtelenül egyszerű idénykosztot – természetesen – nem csak nálunk ismerik. Ez azért nem olyan meglepő, hiszen akinek van egy kis kertje, annak hamarosan másból sem áll majd a szabadideje, mint hagymát, paprikát, paradicsomot szedeget, nagyjából ebben a sorrendben. Bár kertem egyelőre nincs, e hármas illatát egyszerűen imádom, ezért kihagyhatatlan, hogy néhányszor ne dobáljam őket apró darabokban egymásra, és ne készítsem el a nyár egyik legnagyobb slágerét, a lecsót.

Születésének története a következő:

A ma ismert lecsó evolúciója az 1860-as években, a káposztásmegyeri bolgárkertészek szabad tűzön készített édes sültpaprikáival, „proto-lecsóival” vehette kezdetét. A fővárosba érve, az étel ideája is módosult, és az edényben, zsíron sült paprikához az úri háztartások többnyire vidéki falvakból érkezett szakácsnői – maguktól, vagy tanácsra – már hagymát, esetenként „belévert” tojást adtak (lásd: sültpaprika tojással). Így már, csak paradicsomra volt szükség, hogy megszülethessen a „zöldpaprika paradicsommal”, vagyis a lecsó. Miután a hazai paradicsomtermesztés az 1870-es években éppen a főváros közelségében (Dunakeszi) kezdődött, és az 1880-as években a főváros környéki településeken bontakozott ki, ezért a lecsó megszületése is legnagyobb valószínűséggel az 1870-es, 1880-as években, és Budapesten történhetett. Így lett a lecsó a boldog békeidők formálódó magyar konyhájának fővárosban született, úri innovációja. Az egyetlen nemzeti étellé nemesült, népi szellemiségű városi leleményünk. (foodandwine.hu)

Itthon is számos verziója létezik, a szabolcsi a következő:

sok paradicsomot, kicsit kevesebb paprikát és ugyanennyi vöröshagymát összevágunk, leginkább (fél)szeletekre, napraforgóolajjal (na jó, zsírral) meglocsoljuk, jöhet rá egy csapatnyi só, és lassú tűzön addig főzzük a saját levében (és némi vízzel gazdagítva), amíg az ízek teljesen összeérnek.

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s