A Villányi-borvidék

Van egy romantikus álmom, amiben könnyű virágos ruhában, szalmakalappal a fejemen, metszőollóval a kezemben járok a hosszú szőlősorok között, miközben kellemes melegen süt a Nap és lágy szellő lengedez. A szőlőbirtok közepén egy egyszerű, de tágas ház, kőből, fából, ahol mindig nagy a vendégsereg – barátok, rokonok, gyerekek. …és mindig jut a tölgyfaasztalra egy-egy üveg saját címkés finom bor. Természetesen tudom, hogy a szőlészek, borászok élete korántsem ennyire romantikus, illetve kisebb részét teszi ki az effajta szórakozás. Télvíz idején persze kevesebb a tennivaló, több idő jut a pihenésre, borkóstolásra.

“Áldassék a szép szőlőnövény gyümölcse és a szőlőművelők gondos kétkezi munkája!”

Villányban mindig csodaszépen rendezett szőlősorokat találunk, az év bármelyik szakában is járunk erre. Amerre a szem ellát, sorakoznak a tőkék a Szársomlyó és a Fekete-hegy lankáin. A borvidék két település környező termővidékéből áll össze – a tüzes vörösborairól híres Villányból és az inkább fehérbort palackozó Siklósból. A nagyüzemi termelést 1980-ban váltották fel a kistermelők saját borászatai, amelyek napjainkban is összeszokott csapatként gondozzák legdélibb borvidékünk hazai és nemzetközi hírnevét.

Akinek nincs szeretője bort igyék
Hinni fogja minden leány érte ég.

És igyék bort az akinek pénze nincs
Az övé lesz a világon minden kincs.

És igyék bort az akinek búja van
A bú tőle nyakra-főre elrohan.

Sem szeretőm sem pénzem csak bánatom
Másnál háromszorta többet ihatom…

(Petőfi Sándor)

Kedves látvány a szemnek, ahogy sorakoznak a borospincék, borászatok. Borkóstolók, pincetúrák alkalmával állhat össze bennünk a kép, milyen közösségben teszik a dolgukat az egyes pincészetek, s biztosan nem mindenki puszipajtás, azért jó humorú sztorikkal tudják fűszerezni munkájukról szóló előadásaikat.

Időt kell szánni az ismerkedésre, mikor már ülepedik kissé a bor bennünk, akkor kezd oldódni a hangulat is jobban, akkor indulhat a barátkozás, majd a tiszteletteljes leborulás vendéglátónk előtt, miután megtudtuk, egy 1.000-1.400 forintos palack minőségi (!) nedűben mennyi önzetlen munka is rejlik. Megjelenik bennünk a lokálpatriotizmus, s párosával kezdünk nyúlni a palack után, termelőjét támogatandó.

Jó bornak is kell a cégér, még ha az a szájról-szájra terjedő néphagyomány is – mégis tökéletesen működik. Kisebb-nagyobb pincészetek még nem kanyarodtak fel a virtuális szupersztrádára, hogy villódzva hirdessék önmagukat. Bíznak a népítéletben, jogosan, így is elkel hamar az összes palack bor.

Villány, Villánykövesd, Palkonya, Kisharsány, aprócska települések, ahol még többségében őszinte, dolgos emberek kínálják portékájukat büszkén, legyen az must, bor, borlekvár vagy akár házi rétes. Villány, én így szeretlek!

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s