Ismerjük Pécset?

A statisztika szerint Pécs kereskedelmi szálláshelyei a tavalyi év utolsó hónapjaiban kiemelkedően jó időszakot zártak, 40%-kal több vendég érkezett, mint egy évvel korábban, és az egész éves adatokat tekintve is némi javulás tapasztalható. Mint lelkes lokálpatrióta személy szerint ennek nagyon örülök, és buzdítanék is mindenkit, látogasson el ebbe a történelmi városba, nem fog csalódni. Kifogás már az sem lehet, hogy nehezen elérhető, ugyanis szép, új autópálya vezet hozzánk. Autóval kettő, vonattal három óra Budapestről.

Számos lehetőség közül válogathat az ideérkező. Gyógyvizes fürdők (Harkány, Sikonda), mecseki kilátók, belvárosi kiállítások, történelmi síremlékek, dzsámik, nemzeti színház, művészmozi, Pezsgőház, székesegyház, koncertterem, Zsolnay-mauzóleum, hogy csak néhányat említsek. Érdemes legalább három teljes napra jönni és Irány Pécs! kártyát váltani, mellyel sok-sok kedvezményt, ingyenes belépést nyerhetünk.

Ahhoz, hogy élvezni is tudjuk és kicsit értsük is a város hangulatát, ismernünk kell a múltját. Sopianae története a 2. század elején kezdődik, természetesen a rómaiakkal, akik hosszú időn át nem fértek a bőrükbe. Nem elégedtek meg egyetlen állammal, egyetlen birodalommal, mindig több és több kellett. Viszont nem jártunk velük rosszul. A város tartományi székhellyé lett, vallási központtá vált. (Ebből az időszakból származnak az ókeresztény sírkamrák is.)

Számos népcsoport megfordult erre és mondta e területet hazájának, még ha csak ideiglenesen is. A barbárok, hunok, avarok és szlávok betelepülése után 895 tájékán megérkeztek a honfoglaló magyarok is. Jelentős keresztény múltja ellenére a püspökséget csak vallási központtá válását követően nagyjából félezer évvel alapította Szent István királyunk. A középkorban Pécs – Janus Pannonius-nak köszönhetően, aki egy időben a város püspöke is volt – már nemcsak vallási, de kulturális és művészeti központtá is lett. Itt épült meg 1367-ben az ország első egyeteme, mely azóta is a legnagyobb létszámú (34 ezres) diáksereggel büszkélkedhet.

Tanúsíthatom, tanítási időszakban szinte már zavaró ez az embertömeg a gyalog és buszon közlekedőknek egyaránt. Az egyetem gazdasági helyzete jelenleg már siralmas – épp hogy véget ért a kéthetes szénszünet –, kár lenne, ha egy majd 650 évig működő szellemiséget a pénz végezne ki.

Biztos vagyok benne, hogy a történelemkönyvekből már megszokott évszámok és időtartamok kevesekre vannak hatással. De gondoljunk csak bele, mit is jelent 650 év? Hiszen sokan már a dédszüleiket sem ismerik, az pedig még mindig csak a negyedik generáció és még mindig csak 280 év, ha 70 éves átlaggal számolunk, úgy, hogy mi is már 70 évesek vagyunk. Megfoghatatlan.

A törökök a mohácsi csata után másfélszáz évre megvetették a lábukat az országban. Az akkori geopolitikai helyzetben tulajdonképpen nem is Magyarország, hanem a Habsburg birodalom volt a célpontjuk, így gyakorlatilag megúszhattuk volna az egészet, ha hagyjuk őket keresztülvonulni az országon. Ezt azonban nem tehettük meg, mivel az akkori uralkodókat rokoni szálak fűzték egymáshoz, így maradt az ellenállás. Ezen hosszú időszak nyomait számos helyen felfedezhetjük nemcsak a városban, de a megyében is. A város főterén áll Gázi Kászim pasa dzsámija, mely Pécs több mint 460 éves jelképe. Mária Terézia korában királyi városi rangot kapott, mely a mezővárosokhoz képest jelentős kiváltságokat jelentett. Például körbekeríthették fallal a területet, polgárai szabadon végrendelkezhettek, vásárokat tarthattak és maguk választhatták a plébánosukat. Azt hiszem, mindezt ma már el sem tudjuk képzelni… A királyi városi rang vonzotta a falakon belülre költözni vágyókat, kereskedőket, kétkezi munkásokat, mesterembereket, feltalálókat. A város pezsgett, gazdagodott, épült, szépült, fejlődött, különösképpen a 19. században.

Pécs helyzetéből adódóan mindig is soknemzetiségű település volt; ma is békében élnek itt a magyarok, horvátok, svábok. 1998-ban díjat kapott az UNESCO-tól befogadó és toleráns magatartásáért a balkáni háborúk ideje alatt.

Pécs azért is szeretni való, bár ez jut az emberek eszébe legutoljára ezen a listán, mert itt általában melegebb van, mint az ország más területein. A Mecsek – bár csak 682 méter magas – felfogja az északi áramlatokat és megtartja a délieket. Így a kertekben vidáman terem a lédús, édes füge, virágzik a leander és zöldell a pálma, éppen úgy, mint horvát barátainknál.

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s