Trekking az Annapurna alaptáborba – vége, mielőtt megszoknád

Kiindulópont: Sinuwa (2.340 m) / cél: Naya Pul (1.070 m)  / táv: 28 km / menetidő: 2 nap

Végre ismét kipihenten ébredek. Szikrázó napsütés és kristálytiszta ég fogad, ahogy kilépek a szobából. Kikérem az elmaradhatatlan tejeskávém. A kávézás az elmúlt évek alatt olyan szertartássá vált nálam, ami ha kimarad reggel, méghozzá ébredés után, akkor bizony folyamatos hiányérzetet generál aznapra. Ezt pedig nem hagyhatom. A reggelim a már szokásos zabkása, nagy adag mézzel. Miután a kávéval együtt a D-vitamint is magunkba szívtuk, komótosan elindulunk.

Az utolsó két nap vidáman telik. Az egy hét pont elég arra, hogy hozzászokjunk a félnomád élethez, és hogy elkezdjen hiányozni, mikor véget ér. Már nincs hideg éjszakánként sem, nappal pedig kellemes a levegő, tökéletes a túrázáshoz. Elszáll belőlem minden görcs és elkezdem élvezni, hogy a Himalájában vagyok. Napközben (fele)baráti beszélgetések, hatalmas csokis süti a German Bakery-ből, délután egy pofa hideg sör, este pedig lazítás egy majdnem forró termálvizes medencében.

Van abban valami szürreális, mikor az ember többedmagával ücsörög a szürkületben a nyakig érő 38-40 fokos vízben egy erős sodrású folyó partján, melytől gyakorlatilag csak egy keskeny kőkerítés választja el. Fejünk fölött a csillagos égbolt, milliónyi kis fehér ponttal. Fényszennyezés hiányában megszámlálhatatlanul sok csillag mutatja meg magát az emberi szemnek, csak győzze őket befogadni. Két oldalról erdős, kissé meredek hegyoldalak fogják közre a völgyet, melyből a Modi vad zubogása szól. Kisvártatva egy-egy szentjánosbogár is megjelenik. Aki még nem látott ilyesmit azt hiheti, hogy újabb reumás igyekszik kis közösségünkbe beilleszkedni, de a nagy sötétség miatt fejlámpájával keresnie kell az utat, mely odáig elvezeti. A helyi strand feláras, de érdemes kipróbálni, ha már arra járunk, hihetetlen élmény.

A Macchapucchare halfarka egyre távolibbnak tűnik, ahogy közeledünk Naya Pul felé. Szaporodnak a piciny falvak, egyre olcsóbbak az ételek és az európaiak számára kincset érő palackozott víz. (Míg nagyjából 1.500-2.000 métertől fölfelé nyugodtan megihatjuk a források vizét, természetesen csak miután a víztisztító tabletta kifejtette hatását, ettől alacsonyabb tengerszint feletti magasságban európai már ne igyon ilyesmit. Kötelező a palackozott víz!) Iskolás fiúk és lányok jönnek velünk szemben, mindegyikükön iskolai egyenruha. A rizsteraszok vidékét magunk mögött hagyva utolérjük a nepáli szintű civilizációt, melyben uralkodó elem a finom por. Fáradtan vesszük tudomásul, hogy véget ért ez a hét is, a Himalája friss levegőjét felváltja a szmog, csendjét pedig az örökös dudálás, krákogás és az aggregátorok zakatolása.

Számos túrázási lehetőség akad még a térségben. Meglátogathatjuk az Annapurna Szentélyt, részt vehetünk a nagyjából háromhetes Annapurna Circuit nevű körtúrán vagy az Annapurna térséget észak felé elhagyva a Mustang vonulatai (öt-hatezresek) között kóborolhatunk. Akárhogy is döntünk, kitörölhetetlen élményekkel fogunk gazdagodni.

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s