Trekking az Annapurna alaptáborba – a második nap

Kiindulópont: Ghandruk (1.940 m) / napi cél: Chomrong (2.340 m) / táv: 12 km / tiszta menetidő: 7 óra

Van egy hihetetlen bónusz abban, ha az ember túrázásra adja a fejét, kiváltképp, ha nem elégszik meg túl alacsony „dombocskákkal”. Az ugyanis minden fáradozásunkat ellensúlyozhatja, ha látunk egy-egy tökéletes napfelkeltét. Erre a csodára már a Kékes csúcsa is régen kész, felejthetetlen, ahogy a reggeli latte végigizzik torkunkon, miközben első sorból nézhetjük, ahogy a Nap sugarai a felhőpaplan tetejét simogatják egy hideg téli napon. Ez az élmény pedig csak fokozódik a Himalájában, érthető okok miatt. A legjobb egy lodge teraszáról nézni ezen égi színjátékot – ám ajánlott hozzá elővennünk legmelegebb hálózsákunkat és kérni egy forró masala teát. Először az óriások csúcsa akaszkodik bele a vörös fénybe, majd mintha csak egymással játszanának, hol kitakarják a Napot, hol nyújtózkodnak érte, míg nem a lankák és lejtők, a völgyek és erdők teljes valójukban bele nem merülnek a reggeli sugarak bizsergető melegébe.

Ghandruk és Chomrong között a már előző nap megismert táj fogad minket: rizsföldek, bambuszerdők és a hűvös vizű Modi. Gondolataink zakatolásából egy-egy utunkba került vízibivaly vagy a kistermetű málhás lovak kolompolása zökkent ki. Vigyázni kell ezekkel az állatokkal, nem a bivalyokkal, azok – állítólag – jámbor behemótok, bár akkora szarvakkal szemben inkább ne akarjunk balhét. Viszont a lovak amilyen kicsik, olyan fürgék – persze négy lábbal könnyen lenne virgonc az ember is. Nem úgy közlekednek, mint a gazdáik a jobbkormányos forgalomban – ha a rossz oldalukon állunk, ismét csak könnyen billenünk le a meredek hegyoldalon, patakon, folyón, vadhajtásokon.

Chomrong is egy szeretnivaló hely, hatalmas teraszáról bámulhatjuk a világ egyik legnagyobb mozivásznán a Macchapucchare, a Hinchuli, az Annapurna I és az Annapurna South jégfallal borított csúcsait. A mindenhol kapható tészta- (noodles, noodles, noodles) és rizsételek mellett ebben a magasságban már az is megkívánja az édességet, aki születésnapján is csak sós krékert rág – no, nem is az oxigénhiányosabb levegő, sokkal inkább az odáig tartó erőfeszítések miatt. Szerencsénkre nepáli barátaink ezt is orvosolják: számos helyen (ám figyelem, nem mindenhol!) található German Bakery, ahol kiváló csokis/diós/mogyorós/almás/mézes sütiket lehet kapni fillérekért. Egy-egy ilyen darabon itthon egy egész napig ellennénk, mert ebben az egyben a nepáliak nem fukarkodtak: hatalmas méretű pékárukat tesznek elénk vásárláskor. Viszont az egész napos túránkhoz kiválóan passzol mind méretben, mind ízben, cukortartalomban, formában, illatban, mindenhogy.

Ami előnye a hatalmas hegyeknek kora reggel, az lesz a hátránya is kora este – hamarabb lesz hűvös és hamarabb is száll le a sötétség az egy-egy óriás árnyékában lévő szállásunkra. Erre persze rá is készülhetünk fényképezőgépünkkel, hiszen a naplemente legalább olyan varázslatos, mint a kora reggelt bearanyozó napfelkelte. Míg az utóbbiban azonban az esetek nagy részében tiszta időben gyönyörködhetünk, addig a légköri folyamatok sajátosságaiból adódóan az előbbihez már némi szerencse is kell, hogy ne burkolózzon felhőköntösbe a fotózni vágyott hegyorom.

Advertisements

Itt hozzászólhatsz:

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s